Edna a víziló

Végül is az egész egy szerelemmel kezdődött. Igen... szerelem volt első látásra. Egyszerűen beleszerettem ezekbe a hatalmas lábakba, a gömbölyded pocakocskába, és ebbe a cuki pofiba. Akartam, kellett nekem! De csak úgy, hogy minden porcikáját én hozhatom létre és a darabokból alkothatok egy egészet. Azt hiszem kezdek hinni a vonzás törvényében.


Ez arról szól, hogy ha valamit nagyon szeretnénk és komolyan vágyunk rá, az egyszer csak bekövetkezik, a miénk lesz. Így voltam én is ezekkel az állatkákkal, mindegy, hogy melyiket (ló, bárány, boci vagy víziló), de meg kell varrnom valamelyiket! Aztán elkezdtem böngészni a neten, nem célirányosan, csak úgy.... unaloműzésből és megtaláltam, ráleltem a szabásmintára! Alig akartam hinni a szememnek... végre!!! Azon mód nekiálltam és csak varrtam, tömtem, varrtam, csinosítottam. Azt hiszem, az eredmény önmagáért beszél.:)

Most készítem a második vízilovam. A szabásmintán egy kicsit variáltam úgyhogy ő egy cseppet karcsúbb lesz.:)