Sárkány project

És itt van a többi:

Süthető gyurma

Az új szenvedély! Remélem lesz annyi türelmem, hogy csodálatos ékszereket készítsek millefiori technikával! De ez egyenlőre csak álom.

Szóval, már egy ideje, hogy "rátaláltam" a süthető gyurmára és nagyon megtetszett ez az anyag, valamint azok az alkotások, amiket ezzel lehet létrehozni. És végre a hét elején hozzájutottam magához a gyurmához is! A helyi papír-írószer boltban bukkantam rá a Formi márkájú gyurmára és meg is vettem. Mivel ez a millefiori technika nem kis tapasztalatot igényel még "csak" sárkányokat "alkotok", hogy megismerjem, megtudjam a jó és rossz tulajdonságait. De valószínű nem maradok ennél a márkánál, mivel elég kis kiszerelésben van, bár biztos van nagyobb is csak nem elérhető közelségben. Szóval a két "nagy" közül fogok választani, Fimo vagy Cernit. Hogy melyik? Fogalmam sincs...de ami késik nem múlik, addig is sokasodnak a sárkányaim!:)))

Ő lenne az Első!!!

Azóta már nyolcan vannak és ahogy elnézem ez a szám csak nőni fog!:) Bár azóta csináltam három medált, az egyik domború a másik kettő lapos. Most biztos azt gondoljátok, miről beszél ez a lány? De ha lesz kép róluk megmutatom őket és tudni fogjátok miről is hablatyolok.:) És persze a többi sárkányt is megmutatom, mindegyiket úgy alakítottam ki, hogy medálnak lehessen használni. Itt a két szárnya között van a bőrszál, de van olyan is ahol magába a kis tűzokádóba nyomtam a medáltartót és úgy sütöttem ki vagy meg (nem tudom a gyurmával hogy szokás, ki vagy megsütni).

Szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani egy "közösségi" blogot, itt sok mindent megtudhattok a süthető gyurmáról, praktikákról, technikákról, illetve a blogból el tudtok jutni a fórumra is, ahol tudtok kérdezni a nagyoktól. Egy szó mint száz, jó kis oldal csak a javunkra válhat:

Mindent a süthető gyurmáról

Buborékfa

Az elmúlt időben nem sokat festettem. Itt a nyár, meleg van és hát 30fokban kinek van kedve festeni egy tetőtéri szobában?:) De ne csüggedjetek, azért hoztam egy képet!

Ezt a képet a következőképpen festettem.

Először a hátteret pingáltam meg, ami egyszerű feladat volt, bár azt gondolná az ember, hogy a girbe-gurba fácska miatt nem lehetett egy egyszerű mutatvány! De jelentem, az volt, főleg azért, mert nem foglalkoztam azzal, hogy a fára is jut egy kis "anyag" a háttérből, sőt direkt így csináltam. Hogy miért? A válasz a következő: magát a fát egy másfajta festékkel festettem, mint a hátteret és ez a réteg "felszedte" az alatta lévőt, ezzel egy olyan hatást sikerült elérni, mintha a fa kérgei emelkednének ki a képből, és ez az egyik, amivel próbáltam elérni a 3D-s hatást. A másik, amivel szintén ezt a hatást erősítettem, hogy míg a háttérbe nem kevertem fehér színt, a fa és a buborékok, valamint a kis fehér és rózsaszín foltok festésénél bőven használtam, hogy "kiemelkedjenek" a képből! És íme a végeredmény!

Egyet még megosztanék veletek. Ezt a képet az egyik ismerősöm ajándékba szánta egy jó barátjának, de sajnos ez a barát nem mondhatja a magáénak, ugyanis annyira megtetszett neki, hogy megtartotta magának! Vajon mit kaphatott az a jó barát ajándékba?

Ovis ballagás

Mostanában nagy divat lett az óvodákban is a ballagás, az én időmben még nem kerítettek ekkora feneket ennek az egésznek. Nem is az számított, hogy többet nem kell menni, hanem a nagy izgalom tárgya az volt, hogy jövőre suli!

Emlékszem, már nyár elején meg kellett venni az iskolatáskát, amit egész nyáron hurcoltam magammal, arról nem is beszélve, mikor a könyveket is megkaptuk micsoda csodálattal lapozgattam őket, megannyi új és újabb dolgot felfedezve bennük.

Na de térjünk vissza az eredeti témára, szóval, mostanság egy ilyen ballagás egyeseknél felér egy érettségi ballagással! A szülők egymással versengve szervezik csemetéjük új életszakaszba lépésének megünneplését! Ennek okán bennem számtalan kérdés merül fel:

• Gyermekünk önértékelését vajon jó irányba tereljük?
• Mi van a szegényebb családokkal (mert igen is vannak!!), az ő gyermekeik a kisebb felhajtás miatt kevesebbek lesznek saját és csoporttársaik szemében?
• Már ekkora korban beléjük tápláljuk a látszat és a csillogás iránti fogékonyságot? Hol maradnak a belső értékek?

És még sorolhatnám, de nem ezért vagyok itt. Gondolom mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, valamint számtalan más, és biztos meg is találják rá a megfelelő válaszokat, s ennek fényében cselekszenek.

Nos, ovis ballagás! Engem sem került el ez a "csoda"! Gyermektelen lévén nem úgy , ahogyan gondoljátok, hanem az üvegfestésnek köszönhetően! Két óvónéni is az általam festett képet kapta ajándékba. Igaz az én értékrendemmel nem összeegyeztethető felhajtás keretei között, de ez mit sem von le a képek értékéből, abból az odaadásból, szeretetből, amivel készültek. Remélem meg voltak ők is elégedve a végeredménnyel!

Medálok

Mostanság rákaptam a medálok festésére is. A nehézsége a dolognak, hogy aprók és külön mindegyikre ki kell találni egy mintát, mert hogyan néz ki ha van két egyforma! Hoztam néhány darabot.
Az angyalkás medál! Ő, egy 4 éves kislánynak készült, ezt viselte a keresztelőjén. A mintát is ő választotta, bár azt nem tudta mi célból kell neki vagy 20 angyalka közül választania. De ez annyira megtetszett neki, hogy az anyukájának le kellett rajzolnia, majd ő kiszínezte ízlése szerint. Azóta is az ágya fölött lóg a saját színválasztású kép, és persze a medál is azokból a színekből van megpingálva!

Ők pedig a Gyöngyös medálok. Egyszerű kásagyöngyöt raktam a frissen festett medálra, így beleragadt a festékbe, s nem kell attól tartani, hogy leesnek.

Bennük semmi rafinéria nincs. Ahogy a képeket festem (kontúr, festék) úgy vannak megpingálva.

Annyit még elmondanék, hogy oldószeres üvegfestékkel festek, tehát nem tudom kiégetni a medálokat, de hogy tartós maradjon, ne sérüljön olyan könnyen száradás után még rákenek egy vízzáró lakkréteget, biztos ami biztos alapon. Amint látjátok maga a lánc rész az egyszerű bőrszál, az akasztóját pedig úgy ragasztom rá egy nagyon erős kétkomponensű epoxi ragasztóval, és voálá kész is a nyaklánc!

Lókötő

No nem szó szerint, csak bevállaltam egy ló megfestését és nem tudtam kerekedik-e valaha belőle egy ló (márha a lovak tudnak kerekedni)!

A megfestésére nem egészen egy hónap állt rendelkezésemre. Nagy mellénnyel rábólintottam, mert ugye az ember nem mondhatja azt, hogy ezt nem tudom, nem vagyok rá képes. Kihívásként tekintettem rá, habár egyszer már festettem egy lovat, de az egészen más volt, mivel kék-piros színekben pompázott/zik. Ne gondoljátok, hogy valami kis gyerekes ló, nem, ez egy rendes vágtázó paripa csak éppen kék-piros színekben teszi mindezt.

Na de térjünk át a jelenlegi pacira. Ez barna, esetleg pej vagy sárga kinek ahogy tetszik, én igazából nem értek hozzá. Elsőre igencsak elgondolkoztam rajta, hogyan lehetne szépen megcsinálni. Az első paripánál színtelen kontúrt használtam, ezért is döntöttem úgy, hogy itt is ezt fogom, de csak a körvonalait rajzoltam meg. A színénél az ijesztett meg, hogy barna. Hogy lehet a barnának 20féle árnyalata? Bár ez badarság, nem is tudom miért rémültem meg, hiszen minden színnek van 20féle árnyalata! Hogy szép legyen, csillogjon kevertem bele egy kis narancssárgát és valami iszonyúan jó színkotyvalékot kaptam, ezt kentem a lóra nagyon sok rétegben és ezt is sötétítettem, illetve sima barnát világosítottam színtelennel, amit még használtam hozzá. Ne kérdezzétek mennyi réteget sikerült felkenni 15-nél abbahagytam a számolást. Ami még kihívást jelentett az a szeme. Nem kis időbe került mire az élet szikráját felfedezni láttam benne, de sikerült (szerintetek?), remélem nektek is tetszik és a kislánynak, aki kapja sok boldogságot hoz majd.

Cél: Közös kiállítás

A lányokkal az Üvegfestők klubban (Üvegfestők klub), úgy tervezzük, hogy csinálunk egy közös kiállítást. No nem az összes tag, hanem 14-én.

Első lépésként úgy gondoltunk, hogy összehozunk egy promós anyagot, amivel aztán lehet házalni. Erre azért van szükség, hogy mégis kapjon egy kis ízelítőt az a bizonyos illető aki ezt megnézi, mivel nagyon sokan azt gondolják, hogy az üvegfestés az, amit otthon a gyerkőccel csinálunk. Bár sokan vannak, akik így kezdik/kezdték, aztán a gyerek megunja, az anyukát meg úgy kell elzavarni a festék mellöl!:) Szóval a jelentkezők között van, aki már több mint 10éve fest és van olyan is aki 6hónapja kezdte. Van aki több rétegben, van aki egy rétegben, van aki fehér hozzáadásával, stb... Mondhatom, hogy szinte az összes technika fel lesz vonultatva, ami az üvegfestés területén alkalmazható.

Az izgalom nagy, reményünk határtalan!

Ha kíváncsi vagy a promós anyagra, itt megnézheted:

Leltár

Bocsi, hogy eddig csak az üvegfestésről írtam, de most ezzel a kiállítással kapcsolatban még sok az élmény.

Szóval mint írtam, nagyon pozitív visszhangja volt. Mostanában nem is festettem sokat, nincs kedvem, ihletem. De ezt a "nem sokat" most megosztom veletek.

Megnyitó

A megnyitó nagyon jól sikerült, eleinte féltem, hogy a családon kívül nem lesz ott senki, de szerencsére nem így lett. Jöttek munkatársak, barátok és ismeretlenek!

Már egy órával előtte odamentünk, hogy minden szépen el legyen rendezve. Az eső szakadt, úgyhogy nem volt éppen rózsás a hangulatom és ez párosult az izgalommal, vajon mit szólnak a képeimhez, milyen visszhangja lesz?

Speaker csináltatott nekem egy kb.500 lapos vendégkönyvet, de lehet most keveset mondtam, és persze, hogy nem telt meg, hogyan is tellett volna!? Bár, azért jó páran írtak bele, csupa kedves, ösztönző dolgokat! És az utcán is meg-megállítanak régi osztálytársak, kollégák, hogy gratuláljanak. Egyszóval nagy lökés kaptam, mégiscsak jó amit csinálok, sok embernek tetszik és végre tudják, mit tudok!:)

A kiállítást Szmatona Anikó üvegfestő barátném nyitotta meg, neki több kiállítása volt már, úgyhogy rutinos már ebben!:) Ez úton is szeretném neki megköszönni, hogy elvállalta ezt a nem éppen könnyű feladatot. De beszéljenek helyettem a képek.