Akkor lássátok:





Ha az eszem átlátja és a szívem hisz benne, tudom, hogy megalkothatom. /Jesse Louis Jackson/
Itt fekete gyurmát használtam, sárga gyöngyökkel. Sajnos a kép minősége nem a legjobb, de talán így is kivehetőek a virágok, levelek, indák. A domború részeket most nem pigmentporral hangsúlyoztam (nincs bronz színűm), hanem szemhéjfestékkel. Tudom ez nem a reklám helye, de elárulom nektek ugyanolyan jól használható, mint a pigment. Azt viszont nem tudom, hogy olcsóbb-e, de mindenesetre ha a szememre nem kenem, legalább felhasználom valamire. Kis tégelyben van, por formában és évekkel ezelőtt vettem az Avontól, már ki akartam dobni, mert lehet az évek alatt "megromlott", viszont így felhasználva biztos nem árt az egészségnek. Nekem tetszik az a hatás, amit sikerült elérnem vele.

inkább medálokat készítettem, üvegfestéssel és gyurmával. Most más nézőpontból közelítettem meg ezt a gyurmás témát, hiszen rengeteg mindenre lehet használni. Ékszereket, kulcstartókat, mobil- és táskaékszereket, gombokat, füzetborítókat, mécseseket, figurákat, stb. lehet belőle készíteni. Igazából ez az az anyag aminek tényleg a saját képzeletünk szab határokat.
A másik amiket még készítettem az a kulcstartók. Nem csak hamburgerest és szendvicsest, hanem fekete bárányt, bocit, motort, de sajnos róluk nem készült fénykép és a család szétkapkodta. Azért remélem ezzel is beéritek.:)
Egyenlőre ennyi, ötlet viszont rengeteg van, csak a megvalósításra várnak, úgyhogy türelem, mert jövök még!


Ő pedig a nem lapos. Fehér alapra raktam rózsát, kálát, indákat, leveleket. Amint látjátok gyöngyöket is szúrtam bele, igen szúrtam. Ezt úgy csinálom, hogy egy vékony drótszálat átvezetek a gyöngyön, s összefonom a drót két végét, majd levágom a kellő hosszúságra és beleszúrom a gyurmába. Eddig ez a módszer bevált, még egy gyöngy sem estett ki!:) És végül, mielőtt kiégettem volna, ezt pigmentporral kentem be, hogy jobban láthatóak legyenek a virágocskák.
Mindenki döntse el maga, melyik tetszik neki jobban!
Sajnos nem sikerült lencsevégre kapni ezt a pillanatot. Itt már észrevették, hogy ott vagyunk mi is és elindultak felénk. De a "gólyánk" így sem akart elszállni, most már a kutyáktól nem zavartatva elkezdett sétálgatni. Aztán útját állta a kerítés, amivel nem sikerült megbirkóznia, mindig beleütközött.
"Kicsi szám" mindent elsöprő bátorsággal sietett a megmentésére. (Ez nagy tett attól, aki még a tyúkoktól is fél.) Megfogta, felemelte és a kis kelep átlibbent a szomszéd kertjébe, ahol nincs kutya és jó nagy kerítéstelen terep várta. Egy ideig figyeltük nem sérült-e meg, tud-e repülni, de szerencsére sértetlenül megúszta ezt a kis kalandot.
Megragadnám az alkalmat, hogy bemutassam ezeket a jámbor vérebeket.
Első kutyánk, Molly, a német juhászkutya. Már három éve tagja a családnak. Szófogadó, játékos, barátságos szuka.

Ő lenne az én kis esztelen csigám! Az ő készítésénél már szükségem volt egy kis segítségre. A netről nagyon sok jó ebook-ok lehet letölteni, amik magát a gyöngy, ékszerkészítés folyamatát mutatja be képek segítségével. Ez azért fontos, mert ezek a könyvek általában angol nyelvűek, de a képek alapján is könnyen "eltalál" az ember. Egyszóval a csiga-biga könyvből készült! Itt magát a gyurmát szúrtam át egy fogpiszkálóval, majd hurkapálcával szélesítettem a lyukat, hogy a bőrszálat át tudjam vezetni rajta. Itt viszont látszik a nyomorgatás, ami akkor keletkezett, mikor a likat csináltam. Megpróbáltam javítani a helyzeten simogattam, lapítgattam, kerekítgettem, de csak nem akarta az igazságot, ő ilyen akart maradni, hát hagytam!
Szóval, már egy ideje, hogy "rátaláltam" a süthető gyurmára és nagyon megtetszett ez az anyag, valamint azok az alkotások, amiket ezzel lehet létrehozni. És végre a hét elején hozzájutottam magához a gyurmához is! A helyi papír-írószer boltban bukkantam rá a Formi márkájú gyurmára és meg is vettem. Mivel ez a millefiori technika nem kis tapasztalatot igényel még "csak" sárkányokat "alkotok", hogy megismerjem, megtudjam a jó és rossz tulajdonságait. De valószínű nem maradok ennél a márkánál, mivel elég kis kiszerelésben van, bár biztos van nagyobb is csak nem elérhető közelségben. Szóval a két "nagy" közül fogok választani, Fimo vagy Cernit. Hogy melyik? Fogalmam sincs...de ami késik nem múlik, addig is sokasodnak a sárkányaim!:)))
Ő lenne az Első!!!
Azóta már nyolcan vannak és ahogy elnézem ez a szám csak nőni fog!:) Bár azóta csináltam három medált, az egyik domború a másik kettő lapos. Most biztos azt gondoljátok, miről beszél ez a lány? De ha lesz kép róluk megmutatom őket és tudni fogjátok miről is hablatyolok.:) És persze a többi sárkányt is megmutatom, mindegyiket úgy alakítottam ki, hogy medálnak lehessen használni. Itt a két szárnya között van a bőrszál, de van olyan is ahol magába a kis tűzokádóba nyomtam a medáltartót és úgy sütöttem ki vagy meg (nem tudom a gyurmával hogy szokás, ki vagy megsütni).
Szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani egy "közösségi" blogot, itt sok mindent megtudhattok a süthető gyurmáról, praktikákról, technikákról, illetve a blogból el tudtok jutni a fórumra is, ahol tudtok kérdezni a nagyoktól. Egy szó mint száz, jó kis oldal csak a javunkra válhat:
You can replace this text by going to "Layout" and then "Page Elements" section. Edit " About "
Copyright © Apám nem volt üveges!. All rights reserved.
Blogger templates created by Templates Block
Wordpress theme by Jinwen