Csinálom és csinálom

Eddig inkább medálokat készítettem, üvegfestéssel és gyurmával. Most más nézőpontból közelítettem meg ezt a gyurmás témát, hiszen rengeteg mindenre lehet használni. Ékszereket, kulcstartókat, mobil- és táskaékszereket, gombokat, füzetborítókat, mécseseket, figurákat, stb. lehet belőle készíteni. Igazából ez az az anyag aminek tényleg a saját képzeletünk szab határokat.

Itt láthatjátok első elkészült fülbevalómat, lesz több is!:) Mivel én a hosszú, lógós fülbevalókat részesítem előnyben, ezért megpróbáltam valami hasonlót készíteni. Amint látjátok, raktam rá virágot, gyöngyöt (gyurmából készültet és rendeset), muffint és egy nyalókát, de lehet rózsaszín jégcsap is, ha úgy jobban tetszik. Körülbelül 10cm a hosszúsága, és ami meglepett, mikor beraktam a fülembe egyáltalán nem volt nehéz, mert megvallom őszintén ettől tartottam leginkább.

A másik amiket még készítettem az a kulcstartók. Nem csak hamburgerest és szendvicsest, hanem fekete bárányt, bocit, motort, de sajnos róluk nem készült fénykép és a család szétkapkodta. Azért remélem ezzel is beéritek.:)

Egyenlőre ennyi, ötlet viszont rengeteg van, csak a megvalósításra várnak, úgyhogy türelem, mert jövök még!

Lapos nem lapos

Pár bejegyzéssel ezelőtt írtam a lapos és nem lapos medálról, és megígértem, hogy megmutatom miről is beszéltem. Nos az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!

Ő lenne a lapos. Millefiori technikával készítettem, bár nehezen észrevehető, mégpedig azért, mert fekete gyurma alapra helyeztem egymásra a millefiori karikákat, majd hengerrel lesimítottam. A felső és alsó sarka nem sikerült fényesen, ezért kipótoltam egy kis narancsos-sárgás egyveleggel, és végül megbolondítottam egy kis csillámporral. Ez lett a végeredmény.

Ő pedig a nem lapos. Fehér alapra raktam rózsát, kálát, indákat, leveleket. Amint látjátok gyöngyöket is szúrtam bele, igen szúrtam. Ezt úgy csinálom, hogy egy vékony drótszálat átvezetek a gyöngyön, s összefonom a drót két végét, majd levágom a kellő hosszúságra és beleszúrom a gyurmába. Eddig ez a módszer bevált, még egy gyöngy sem estett ki!:) És végül, mielőtt kiégettem volna, ezt pigmentporral kentem be, hogy jobban láthatóak legyenek a virágocskák.

Mindenki döntse el maga, melyik tetszik neki jobban!

Gólya, gólya, gilice

A héten egy kicsi gólya szállt le a kertünkbe. Mi a házban voltunk, csak arra lettünk figyelmesek, hogy a kutyák nagyon csaholnak kint. Érdekes látványt nyújtott, a kutyák kb. 50cm-re ugadtak a gólyától, az meg kelepelt szárnyait kitárva.
Sajnos nem sikerült lencsevégre kapni ezt a pillanatot. Itt már észrevették, hogy ott vagyunk mi is és elindultak felénk. De a "gólyánk" így sem akart elszállni, most már a kutyáktól nem zavartatva elkezdett sétálgatni. Aztán útját állta a kerítés, amivel nem sikerült megbirkóznia, mindig beleütközött.

"Kicsi szám" mindent elsöprő bátorsággal sietett a megmentésére. (Ez nagy tett attól, aki még a tyúkoktól is fél.) Megfogta, felemelte és a kis kelep átlibbent a szomszéd kertjébe, ahol nincs kutya és jó nagy kerítéstelen terep várta. Egy ideig figyeltük nem sérült-e meg, tud-e repülni, de szerencsére sértetlenül megúszta ezt a kis kalandot.

Megragadnám az alkalmat, hogy bemutassam ezeket a jámbor vérebeket.

Első kutyánk, Molly, a német juhászkutya. Már három éve tagja a családnak. Szófogadó, játékos, barátságos szuka.

A másik kutyus, Dorka, egy roppant eleven kis beagle. Két éve van velünk, ő már kevésbé szófogadó. De barátságos, játékos, hízelgő és ha valami rosszaságot csinál, kinek van szíve haragudni rá?

Gyurmás medálok

A sárkányok után ismét medálokat csináltam, ám most nem üvegfestékkel, hanem gyurmából készültek az ékszerek. Ezek már Cernit márkájú gyurmából készültek, beszereztem normál és gyöngyház fényűt. A normállal nagyon jó dolgozni, nem ragad annyira, mint a Formi, de a gyöngyházas egy rémálom! Ragad mindenhez, de leginkább a kezemhez csak oda nem ahova kell! Pedig már minden tippet kipróbáltam, hűtő, hideg vizes kézmosás, de csak ragad! Azt hiszem nem "kopik" el olyan hamar, mint a többi.:)

A zöld szitakötő medálon lévő virág készült gyöngyházas gyurmából, nem is vittem túlzásba, pedig többet terveztem rá. A szitakötőt bélyegzővel nyomtam rá, majd bekentem zöld pigmentporral, hogy szépen látszódjon, s végül rákerült a virág is és a kis gyurmagyöngyök. A virág közepébe pedig, "igazi" gyöngyöt tűztem. Az akasztót szerelőpálcikából hajlítottam meg hozzá és még mielőtt bármi rákerült volna a szívecskére, bele is nyomtam. Ez azért fontos, mert ha akkor tűzöd bele a medáltartót, ha már kész a mű, akkor a "nyomorgatástól" könnyen deformálódik az egész. És ez lett a végeredmény!:)

Ő lenne az én kis esztelen csigám! Az ő készítésénél már szükségem volt egy kis segítségre. A netről nagyon sok jó ebook-ok lehet letölteni, amik magát a gyöngy, ékszerkészítés folyamatát mutatja be képek segítségével. Ez azért fontos, mert ezek a könyvek általában angol nyelvűek, de a képek alapján is könnyen "eltalál" az ember. Egyszóval a csiga-biga könyvből készült! Itt magát a gyurmát szúrtam át egy fogpiszkálóval, majd hurkapálcával szélesítettem a lyukat, hogy a bőrszálat át tudjam vezetni rajta. Itt viszont látszik a nyomorgatás, ami akkor keletkezett, mikor a likat csináltam. Megpróbáltam javítani a helyzeten simogattam, lapítgattam, kerekítgettem, de csak nem akarta az igazságot, ő ilyen akart maradni, hát hagytam!

Sárkány project

És itt van a többi:

Süthető gyurma

Az új szenvedély! Remélem lesz annyi türelmem, hogy csodálatos ékszereket készítsek millefiori technikával! De ez egyenlőre csak álom.

Szóval, már egy ideje, hogy "rátaláltam" a süthető gyurmára és nagyon megtetszett ez az anyag, valamint azok az alkotások, amiket ezzel lehet létrehozni. És végre a hét elején hozzájutottam magához a gyurmához is! A helyi papír-írószer boltban bukkantam rá a Formi márkájú gyurmára és meg is vettem. Mivel ez a millefiori technika nem kis tapasztalatot igényel még "csak" sárkányokat "alkotok", hogy megismerjem, megtudjam a jó és rossz tulajdonságait. De valószínű nem maradok ennél a márkánál, mivel elég kis kiszerelésben van, bár biztos van nagyobb is csak nem elérhető közelségben. Szóval a két "nagy" közül fogok választani, Fimo vagy Cernit. Hogy melyik? Fogalmam sincs...de ami késik nem múlik, addig is sokasodnak a sárkányaim!:)))

Ő lenne az Első!!!

Azóta már nyolcan vannak és ahogy elnézem ez a szám csak nőni fog!:) Bár azóta csináltam három medált, az egyik domború a másik kettő lapos. Most biztos azt gondoljátok, miről beszél ez a lány? De ha lesz kép róluk megmutatom őket és tudni fogjátok miről is hablatyolok.:) És persze a többi sárkányt is megmutatom, mindegyiket úgy alakítottam ki, hogy medálnak lehessen használni. Itt a két szárnya között van a bőrszál, de van olyan is ahol magába a kis tűzokádóba nyomtam a medáltartót és úgy sütöttem ki vagy meg (nem tudom a gyurmával hogy szokás, ki vagy megsütni).

Szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani egy "közösségi" blogot, itt sok mindent megtudhattok a süthető gyurmáról, praktikákról, technikákról, illetve a blogból el tudtok jutni a fórumra is, ahol tudtok kérdezni a nagyoktól. Egy szó mint száz, jó kis oldal csak a javunkra válhat:

Mindent a süthető gyurmáról

Buborékfa

Az elmúlt időben nem sokat festettem. Itt a nyár, meleg van és hát 30fokban kinek van kedve festeni egy tetőtéri szobában?:) De ne csüggedjetek, azért hoztam egy képet!

Ezt a képet a következőképpen festettem.

Először a hátteret pingáltam meg, ami egyszerű feladat volt, bár azt gondolná az ember, hogy a girbe-gurba fácska miatt nem lehetett egy egyszerű mutatvány! De jelentem, az volt, főleg azért, mert nem foglalkoztam azzal, hogy a fára is jut egy kis "anyag" a háttérből, sőt direkt így csináltam. Hogy miért? A válasz a következő: magát a fát egy másfajta festékkel festettem, mint a hátteret és ez a réteg "felszedte" az alatta lévőt, ezzel egy olyan hatást sikerült elérni, mintha a fa kérgei emelkednének ki a képből, és ez az egyik, amivel próbáltam elérni a 3D-s hatást. A másik, amivel szintén ezt a hatást erősítettem, hogy míg a háttérbe nem kevertem fehér színt, a fa és a buborékok, valamint a kis fehér és rózsaszín foltok festésénél bőven használtam, hogy "kiemelkedjenek" a képből! És íme a végeredmény!

Egyet még megosztanék veletek. Ezt a képet az egyik ismerősöm ajándékba szánta egy jó barátjának, de sajnos ez a barát nem mondhatja a magáénak, ugyanis annyira megtetszett neki, hogy megtartotta magának! Vajon mit kaphatott az a jó barát ajándékba?

Ovis ballagás

Mostanában nagy divat lett az óvodákban is a ballagás, az én időmben még nem kerítettek ekkora feneket ennek az egésznek. Nem is az számított, hogy többet nem kell menni, hanem a nagy izgalom tárgya az volt, hogy jövőre suli!

Emlékszem, már nyár elején meg kellett venni az iskolatáskát, amit egész nyáron hurcoltam magammal, arról nem is beszélve, mikor a könyveket is megkaptuk micsoda csodálattal lapozgattam őket, megannyi új és újabb dolgot felfedezve bennük.

Na de térjünk vissza az eredeti témára, szóval, mostanság egy ilyen ballagás egyeseknél felér egy érettségi ballagással! A szülők egymással versengve szervezik csemetéjük új életszakaszba lépésének megünneplését! Ennek okán bennem számtalan kérdés merül fel:

• Gyermekünk önértékelését vajon jó irányba tereljük?
• Mi van a szegényebb családokkal (mert igen is vannak!!), az ő gyermekeik a kisebb felhajtás miatt kevesebbek lesznek saját és csoporttársaik szemében?
• Már ekkora korban beléjük tápláljuk a látszat és a csillogás iránti fogékonyságot? Hol maradnak a belső értékek?

És még sorolhatnám, de nem ezért vagyok itt. Gondolom mindenkiben felmerülnek ezek a kérdések, valamint számtalan más, és biztos meg is találják rá a megfelelő válaszokat, s ennek fényében cselekszenek.

Nos, ovis ballagás! Engem sem került el ez a "csoda"! Gyermektelen lévén nem úgy , ahogyan gondoljátok, hanem az üvegfestésnek köszönhetően! Két óvónéni is az általam festett képet kapta ajándékba. Igaz az én értékrendemmel nem összeegyeztethető felhajtás keretei között, de ez mit sem von le a képek értékéből, abból az odaadásból, szeretetből, amivel készültek. Remélem meg voltak ők is elégedve a végeredménnyel!

Medálok

Mostanság rákaptam a medálok festésére is. A nehézsége a dolognak, hogy aprók és külön mindegyikre ki kell találni egy mintát, mert hogyan néz ki ha van két egyforma! Hoztam néhány darabot.
Az angyalkás medál! Ő, egy 4 éves kislánynak készült, ezt viselte a keresztelőjén. A mintát is ő választotta, bár azt nem tudta mi célból kell neki vagy 20 angyalka közül választania. De ez annyira megtetszett neki, hogy az anyukájának le kellett rajzolnia, majd ő kiszínezte ízlése szerint. Azóta is az ágya fölött lóg a saját színválasztású kép, és persze a medál is azokból a színekből van megpingálva!

Ők pedig a Gyöngyös medálok. Egyszerű kásagyöngyöt raktam a frissen festett medálra, így beleragadt a festékbe, s nem kell attól tartani, hogy leesnek.

Bennük semmi rafinéria nincs. Ahogy a képeket festem (kontúr, festék) úgy vannak megpingálva.

Annyit még elmondanék, hogy oldószeres üvegfestékkel festek, tehát nem tudom kiégetni a medálokat, de hogy tartós maradjon, ne sérüljön olyan könnyen száradás után még rákenek egy vízzáró lakkréteget, biztos ami biztos alapon. Amint látjátok maga a lánc rész az egyszerű bőrszál, az akasztóját pedig úgy ragasztom rá egy nagyon erős kétkomponensű epoxi ragasztóval, és voálá kész is a nyaklánc!